Budapest Világörökségei

Dunai panoráma és Várnegyed

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987. december 11-én vette fel a világörökségek listájára a Budapest Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet, mely a város egyik legszebb, legromantikusabb része. A budai várnegyed egy ősi városrész és egyúttal az ország legjelentősebb műemlék együttese. Igaz, az alapítása óta eltelt mintegy nyolcszáz év , szépsége ma is töretlen, jöhetett földrengés, tűzvész, ostrom, világháború, gyönyörű középkori emlékei mai napig csodálatosak.

 

A Budapest épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különbözõ időszakai.

A Világörökség részét képezi a Szabadság és a Margit híd által közrefogott budai és pesti Duna-part, valamint a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellérthegy a Szabadság-szoborral és a Citadellával, a budai hegyen álló Vár épületei; a királyi palotával, a Víziváros barokk templomai és törökkori fürdői.

A pesti Duna-parton a Parlament, a Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota tartozik a világörökséghez.

 

A budai vár név sokkal többet takar, mint magát a várat vagy a királyi palotát. Ide tartozik még a történelmi negyed számtalan gyönyörű kilátóhellyel. Az idelátogató úgy érzi, viszszatért a múltba, egy teljesen más, nyugodt világba, ahol a barokk házak kapualja római köveket s szépen faragott lovagkori ülőfülkéket rejt.

A Várnegyed szerves, ám mégis elkülönült része az egykori királyi vár és a kiszolgálására kialakított épületek. A királyi palotába költöztek a kulturális intézmények , mint a régészeti feltárásokért is felelős Budapesti Történeti Múzeum (E szárny, az épület déli vége), a Magyar Nemzeti Galéria (D-C-B-A szárny, az épület középső és az északi fele), valamint az alapító Széchényi Ferencről elnevezett Nemzeti Könyvtár, a hátsó, Krisztinaváros felé néző, a Vár lejtőjén is túlnyúló F szárnyban. Az egykori miniszterelnöki rezidencia, a Sándor Palota ma az államelnök hivatala és otthona.

 

A leglátogatottabb a Szentháromság tér, amelyen Budapest egyik jellegzetes épülete, a több mint hétszáz éves Mátyástemplom áll. Maga a templom majdnem olyan idős, mint a palota és sok koronázási ceremónia színhelye volt. Számos király és uralkodó hagyta kézjegyét a templomon, egészen addig míg 1541-ben a törökök el nem foglalták Buda várát és a templomot mecsetté alakították át. Belsejében, díszes szarkofágban nyugszik III. Béla király és felesége, valamint sok látogatót vonz gazdag egyházművészeti gyűjteménye is. A templom végleges formáját a századfordulón nyerte el mikor számos kisebb épületet csatoltak az épülethez és a templomot felújították neogótikus stílusban. Kiváló akusztikája miatt gyakran rendeznek itt koncerteket is. A Mátyástemplom gótikus tornya a mögötte álló Halászbástyával a leggyakrabban fényképezett műemlékeink egyike.

Itt található a barokk stílusú régi budai Városháza (ma Collegium Budapest), a neogótikus volt Pénzügyminisztérium, Szt. István szobra, a Halászbástya, mely 1981-ben tervezett, neoromán stílusban épült a középkori várfal helyén, csodálatos panorámát nyújtva a látogatónak. Mellette, szerencsésen ötvözve a régit az újjal, több mint negyedszázada épült fel az első nemzetközi luxusszálloda, a Hilton. A szálloda udvarán középkori kolostor kerengője, belsejében egy templom megmaradt romja áll, s ez utóbbi nyári színházi előadásoknak ad otthont.

 

A hegy gyomrában található a Budavári labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg. A mélyben barlanglabirintus rejtőzködik, amelynek nagyságát bizonyítja, hogy a II. világháború alatt mintegy 20 ezer német katona fért el benne. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti. Kelták és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre.

 

A Vár és kiemelkedően szép épületei szoros egységben állnak a Várhegy alatti, Dunaparti házsorokkal, az 1566-ban Szokoli Musztafa török pasa által épített, s a közeli derviskolostor miatt egykor kultikus helynek számító Rudas fürdővel, valamint a Gellérthegy szikláival, s a Dunán átívelő hidakkal.

Közülük a legrégebbi az 1849-ben épült Lánchíd, a leglégiesebb az Erzsébet híd, amely korának egyik első kábelhídja volt, és a legfiatalabb a Lágymányosi híd, amely a város belső forgalmát igyekszik elterelni.

 

A Duna másik partján a látvány meghatározója a százéves Országház, Steindl Imre neogótikus épülete. Mögötte Budapest legnagyobb egyházi építménye, a Szent István-bazilika tornya látható. Nem messze, a Lánchíd pesti hídfőjénél emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia méltóságteljes háza, mellette a szeceszsziós Gresham Palota, amelyben Budapest egyik legelegánsabb szállodája, az ötcsillagos Four Seasons Gresham Palace kapott helyet. A csodás panorámát a Duna-parti szállodasor és a Vigadó patinás épületei teljesítik ki.

 

 

Andrássy út és a Hősök tere

 

A Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út a Milleniumi Földalatti vasúttal 2002-ben vált a világörökség részévé, így csatlakozva a Várnegyed és a Duna-part látképéhez a UNESCO Világörökség Bizottsága listáján.

Az Andrássy út

Az Andrássy Gyula volt miniszterelnökről elnevezett sugárút közel 2 és fél kilométer hosszú, és három könnyen megkülönböztethető részre tagozódik. Belvárosi, 1 kimométeres részén magas bérházak állnak, a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig. Középső részén, vagyis az Oktogontól a Kodály Köröndig irányonként egy-egy kettős fasor húzódik, melyek közt régen fakockákkal borított lovaglósétányt építettek (ez ma bicikliút és gyalogos út is egyben). A Kodály Körönd után a házak kintebb vannak, az út kiszélesedik, és egy gazdag kisváros nyugalmát idéző luxusvillák, kertek tűnnek elő, egészen a Hősök teréig.

 

Budapest legszebb útjának nyomvonaláról 1872-ben határoztak. Egy évtizeddel később szinte az összes telket beépítették, itt található ma Budapest eklektikus építészetének színe-java. Sok bérház rejt szökőkutakat, szobrokat és lélegzetelállító belső tereket.

Az Andrássy út belvárosi szakaszán egyértelműen a leglátványosabb épület a Magyar Állami Operaház, de vannak, akik a vele pont szemben épített Balettintézetre esküsznek. Itt épült meg a régi Zeneakadémia, a régi Műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is.

 

Az Oktogon és a Kodály Körönd közt egy kék színű, de komor épület várja a múzeumlátogatókat, az ÁVH és a nyilasok egykori épületéből kialakított „Terror Háza", melynek állandó kiállítása a nyilas és a kommunista diktatúrát idézi.

 

Itt áll a KeletÁzsiai Művészeti Múzeum, az anyag legnagyobb részét összegyűjtő és a nemzetnek adományozó Hopp Ferenc hajdani házában, s ugyancsak impozáns villákban kaptak helyet a követségek.

A Kodály Körönd és a Hősök tere közt található a nemrégiben felújított ötcsillagos Andrássy Hotel, melyet az 1896-os athéni olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd tervezett. Ugyancsak az Andrássy utat díszíti a Magyar Képzőművészeti Főiskola neoreneszánsz épülete, és a Kodály Köröndön lehet meglátogatni a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjének, Kodály Zoltánnak a lakásából kialakított emlékmúzeumot is.

 

A Milleniumi Földalatti Vasút - a kontinentális Európa első földalatti vasútja - az Andrássy út alatt épült, eredeti pályáját azóta meghosszabbították.

A Hősök tere

Hősök tere, amely az Andrássy utat zárja le, Budapest legnagyobb tere. Közepén áll a Milleniumi Emlékmű, a tetején Gábriel arkangyallal, aki a kettős keresztet és a Szent Korona mását tartja kezeiben. Az emlékmű talapzatán a honfoglaláskori hét vezér díszesen kialakított lovasszobrai állnak. Két részre osztott félkörívű panteonban állnak Magyarország legnagyobb királyainak, történelmi alakjainak és hadvezéreinek szobrai. A tér közepét az Ismeretlen Katona síremléke foglalja el, amelyet a Magyarországra látogató állam- és kormányfők magyarországi látogatásaikkor megkoszorúznak. A teret bal oldalról a világ második leggazdagabb spanyol gyűjteményével rendelkező Szépművészeti Múzeum, a másik oldalon az időszaki kiállításoknak helyet adó Műcsarnok határolja. A Hősök tere mögött a festői Városligeti tó hívogat nyáron csónakázásra, télen korcsolyázásra. A Városliget szórakoztató és kulturális intézményei (az állatkert, a Vidám Park, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi Gyógyfürdő, a kis szigetre épített Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági és Közlekedési Múzeum, valamint a Petőfi Csarnok) a főváros legkedveltebb turistacélpontjai közé tartoznak.