Budapesti gyógyfürdők, termálfürdők

BUDAPEST FÜRDŐVÁROS
A világ gyógyvizekben leggazdagabb fővárosa

Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, méghozzá azzal az indoklással, hogy ez a világ legtöbb gyógy- és termálvízkútjával rendelkező fővárosa. Világviszonylatban egyedülálló, hogy a 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter.
A budai Duna-parton sétálva nevezetes gyógyfürdők sorára bukkanunk. Az is talál kedvére valót, aki sportolni akar, és az is, aki inkább izzad a gőzben vagy a termálvizes mártózástól remél enyhülést. Az itteni gyógyvizek mozgásszervi, keringési, valamint női betegségek gyógyításában hatásosak. A fürdők környékén kutakat és ivócsarnokokat is találunk, különböző ásványi anyagokban gazdag forrásvízzel. A legismertebb ivócsarnok egyben a Lukács Gyógyfürdő bejárata. 1937-ben nyitották meg, s gyógyvizeit többek között gyomorbántalmak megszüntetésére fogyasztják. A fürdő épülete 1894-ben épült fel, gyógyászati sikereinek gyorsan híre ment, s Európa-szerte az ország egyik nevezetességévé vált.
Budán híresek a török korból fennmaradt, ma is működő fürdőcsarnokok, így például az 1500-as évek végén épült Király fürdő vagy a Rác fürdő. A Rudas fürdő – a nyolcszögletű medencét magában foglaló, oszlopos kupolacsarnokkal – a legdíszesebb és a legidősebb török fürdő.

Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője

A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A gyógyvizéről Evlia Cselebi török világutazó azt írta: addig kell benne maradni, míg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani. A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült, majd elkészült a hullám-, majd néhány évvel később a pezsgőfürdő. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok.

A legjobb kilátóhely Budára és Pestre

A monda szerint a Duna-parton meredeken felfelé emelkedő sziklafalról taszították le 1046- ban a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok a hittérítő Gellért püspököt. A hegy ma az ő nevét viseli. Szobra a Gellért-hegy Dunára néző oldalán, egy vízesés felett áll.
A hegy tetején, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után, az osztrák császár a rebellis város megrendszabályozására citadellát építtetett. Teraszairól, 140 méteres magasságból ismerkedhetünk az alattunk elterülő Budapesttel. Odalentről pedig szinte mindenhonnan jól látható a hegy tetején álló, pálmaágat tartó női bronzalak, a Szabadság-szobor, amelyet a második világháború után, 1947-ben állítottak fel az ország felszabadulásának emlékműveként.

 

Gellért gyógyfürdő A gyógyfürdő területén feltörő "csodahatású" forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.
A világszerte ismert és a külföldiek által igen kedvelt, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában levő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezélssel lettek ellátva.
Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.

 

 

A Rudas Fürdő  A XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdõ központja, a törökfürdõ. A 10 m átmérõjû kupola alatt, amelyet 8 oszlop tart, egy nyolcszögletû medence foglal helyet. A termálfürdõt 1936 óta kizárólag férfiak látogathatják. Az uszoda, amely gyógyuszodajelleggel és szaunával üzemel, 1896-ban épült.

Ivócsarnokában a Hungária, az Attila és a Juventus források vize fogyasztható ivókúra keretein belül. A fürdõben nappali kórház mûködik komplex fizioterápiás részleggel.

 


Széchenyi Gyógyfürdő A Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője. Létét Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti. Kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már "Artézi fürdő" működött, azonban az ideiglenes jellegű fürdő egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek. Így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. Az 1960-as évek közepén további átalakításokra került sor, társas fürdőruhás termálosztály, valamint nappali kórház (komplex fizioterápiás osztály) létesült.
Az uszoda medencéinek rekonstrukciójára, szűrőforgató-berendezéssel történő ellátására 1999-ben került sor. Az ún. élménymedencében megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás.


Király Gyógyfürdő A fürdőt 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte építtetni. Egyike azon ritka török kori építészeti emlékeknek, amelyek eredeti pompájukban tárják a látogató elé a korai oszmán fürdőkultúrát.


Lukács Gyógyfürdő és uszoda A XIX. században épült fürdőkomplexum gyökerei visszanyúlnak a török időkig. A ma is működő fürdőben találjuk a XVI. századi Császár termálfürdőt is. A gyógyfürdő mellett igen kedvelt az uszoda része is.